Aktuális Projektek
Egy csészényi hang
Előadások a polcok között
Hang és betű
Helyismereti vetélkedő
Helyismereti játék
Hogyan mondjam el neked?
Honlapszerkesztő tanfolyam
Írótábor
Íróverseny
Kamasz-panasz
Könyvtári adatbázisok használata
Lapozgató
Meseország
Népek kultúrája
Photos-shop
Pro és kontra
Tollvonás
Velünk élő történelem
Vers és ritmus
Versmondó versenyek
Zenés vándorlók
Lezajlott rendezvények
Mese-egyetem
Oroszlánkarom
Mindenki mesekönyve
Olvasta? Olvas Tata!
Könyves szerda
Ovis kölcsönzés
Vetélkedő
Családunk könyvtára
50+ NET
Zengő könyvtár
Emlékévek
Nagyrendezvények
Jogi estek
Szkennertippek
Népfőiskolai bibliográfia
Korrigenda
Szakdolgozat-kutatás
Képzések
Két világ között, az otthon és az itthon hívásában él Bartis Attila, a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban tartott Könyves Szerda 2011. szeptember 14-i vendége. Erdélyből, Marosvásárhelyről, már szinte felnőtt fejjel érkezett Magyarországra s első regénye hamarosan megjelent.
(Irodalmár család sarja: édesapja, Bartis Ferenc, kiváló költő volt.) Ismert lett, de nem azért mert „dolgozott” érte.
Az írásai magukért beszéltek, nem kellett önmenedzseléssel töltenie az időt. Nemcsak itthon, hanem az erdélyi részeken, sőt a Románia távolabbi területein élő, román anyanyelvű olvasóknál is visszhangra, megértésre találnak könyvei. Aki román fordításban olvassa, hasonló szemüvegen át nézi az eseményeket, s hasonlóan rezonál rájuk, mint a magyar olvasók. A közösen megélt történelem segít átlendülni a határokon. Írásait sok nyelvre lefordították világszerte. Munkái elhoztak számára több fontos díjat, kitüntetést. Ezek között is a legjelentősebb a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, melyet 2006-ban vehetett át. Ez az esztendő veszteséget is hozott számára: abban az évben veszítette el édesapját. Mai napig az esztendő egyik felét itthon tölti, míg a másik részében visszalátogat a szülőföldre megpihenni, élményeket gyűjteni. Prózája mellett jelentősek drámái is, Örkény István Drámaírói Ösztöndíjban is részesült. Talán legismertebb munkája a Nyugalom, melyből Alföldi Róbert 2008-ban filmet is készített, a regényből készült drámát pedig a Nemzeti Színház játszotta, Udvaros Dorottya főszereplésével. Most ismét egy regényen dolgozik, melyet remélhetőleg még ebben a szezonban sikerül befejeznie. Alkotói életének azonban az irodalom csak az egyik oldala. Irodalmi munkásságával egyenértékű alkotásokat hozott létre a fotóművészetben is. Sok kiállítása volt már itthon és külföldön, számtalan helyen. Magyarországon a Dorottya Galéria, vagy például a Mai Manó Ház adott otthont műveinek, külföldön többször látták vendégül Frankfurtban. Csöndet úgy című fotókötetében szinte elbeszélésfolyammá válnak a fekete-fehér fotográfiák, történetet mesélnek, egyetlen írott mondat nélkül. Különös, egyéni hangú alkotó, aki az este zárszavaként hitet tett az irodalom örök létjogosultsága mellett: „Mindegy, hogy mi a hordozója - pergamen, papír, vagy elektronikus rendszer -, a gondolat és a kifejezés vágya örök.”
Petrozsényi Eszter